Az inkák misztikus birodalma egykoron Közép-Amerikától Dél-Amerika déli részéig nyúlt, s egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak a 13–16. század között. 

A kultúrákat összekötötte a napisten tisztelete, mindenki inka uralkodó a napistentől (Inti) eredeztette magát. A kiállításon is látható milyen mesteri szintre emelkedett a nemesfémek megmunkálása. Az arany magát a Napot szimbolizálta, a Holdat pedig az ezüst. Ezek a fémek isteneik erejét testesítették meg. Számos kiállított tárgy látható, melyeket az inkák vallási rituálék során alkalmaztak, ajándékokat készítettek belőle isteneiknek. Aranyat kizárólag az uralkodó és annak közvetlen családtagjai használhattak. 

Lévén rendkívül szigorú törvényekkel rendelkeztek, a spanyol hódítók igencsak meglepődtek, mikor látták, hogy az indiánok soha nem lopják ki aranybányáikat. Számukra az arany kultikus értékkel bírt.

A törvény 3 rendkívül egyszerű szabályt tartalmazott: Ne hazudj!, Ne lopj!, Ne légy lusta! Mindezek nemcsak az alattvalókra, hanem az uralkodó rétegre is vonatkoztak. Amennyiben kiderült, hogy a nemesség tagjai lopásra vetemedtek, szigorú büntetést kaptak. 

Az inkák nézete szerint az ember legfőbb kötelessége a természet megőrzése és megvédése. Ezért szükséges az emberek és a természet közötti kölcsönösség fenntartása. Ezt példázza az is, hogy a föld közös tulajdonban volt. Itt is fellelhető törvényük rendkívüli szigorúsága. A bűn elkövetőjét halállal sújtották. A törvényszegőket leláncolták az út mellé, és az arra haladóknak joguk volt még meg is kövezni őket, majd a szemétdobra vetették holttestüket.

A kiállítás rendkívül hitelesen prezentálja az akkori civilizációt, életüket, rituáléikat. Modellek segítségével megtekinthetőek építményeik. Betekinthetünk mindennapjaikba, művészetükbe. Magas szintű oktatási anyagon túlmenően egyéb élményanyag is várja a látogatókat (képernyők segítségével mutatják be a kontinens civilizációjának felemelkedését és bukását).